2017. március 2., csütörtök

Rojik Tamás: Befogad és kitaszít

Könyvértékelés


Sziasztok! :)
Tudom, megint késtem. Több mint egy hét telt el a legutóbbi értékelésem óta és szégyenlem is magam miatta. Igyekszem amennyire tudom, de mostanában összegyűlt minden és egyre kevesebb időm van a könyveimre. Nekiálltam komolyabban készülni a nyelvvizsgára és novellapályázatokkal is szemezgetek, viszont sajnos nem megy egyszerre minden. Na elég is a kifogásokból és a sajnálkozásból, meghoztam a legújabb könyvértékelésemet: Rojik Tamás, első kötetes magyar írónk novelláját végeztem ki pár napja és hogy őszinte legyek, hatalmas hatással volt rám. Minden pillanatát élveztem, csak úgy faltam az oldalakat. Egyedül azt sajnálom, hogy nem kezdtem el előbb. Fogadjátok sok szeretettel. :)





Egy péntek estén az anyám a vacsoránál nagyon komolyan azt mondta, hogy a következő pénteken el fogom kísérni őt balettórára, hogy nőiességet tanuljak, ahogyan a hozzám hasonló úri hölgyeknek illik. Az eltelt évek ellenére is meglepett a vaksága. Gondolkodtam, melyik reakciót válasszam. Földhöz vághattam volna a levest, üvölthettem volna, nagyon halkan nemet válaszolhattam volna, és akkor elegánsan felmegyek a szobámba, de sejtettem, hogy fordulóponthoz érkeztem, valamin változtatnom kell. Apám látta a hezitálásomat, óvatosan húzta maga felé a törékeny tárgyakat, de megszólalni nem mert.






A BORÍTÓ
Engem személy szerint már elsőre megfogott benne valami, bár meg nem tudom mondani micsoda. Az egész egy kissé szürreális, mégis oly valóságos; első ránézésre furcsának tűnhet, de ha a dolgok mögé tekintünk, ott rejlik a tényleges mondanivalója. Épp ezen okok miatt passzol tökéletesen a történethez, melyről ugyanezt tudnám röviden elmondani. Az ötlete egyedi és eredeti, viszont a betűtípus nem biztos hogy el lett találva. Szépnek szép és jól is mutat, bár tapasztaltam már párszor, hogy sokszor nem lehet olyan könnyen kiolvasni.

A TÖRTÉNETE
Mivel mint említettem ő is kezdő író, ezért még nem jutott el sokakhoz a története, ami idővel biztos vagyok benne, hogy változni fog. Épp evégett molyon csak alig kapott értékelést, de aki véleményezte, az rosszat nem mondott, csak csupa jót. 
A történet Magyarországon játszódik, azon belül is Budapesten. A helyszínek leírása nem lett annyira kidolgozva, de a hangsúly másra van helyezve, szóval ez elnézhető "hiba". A mű jellegzetessége, hogy a cselekménye 2 szálon fut: egyik az egyik főszereplőé, a másik a másiké. Hogy egyszerűbb legyen átlátni, külön-külön mutatom be őket:

Az első szál: Bence. Valójában ez egy visszaemlékezés, ahol először pár mondat erejéig még a jelenben vagyunk, majd átugrunk a múltba Bence 3-4 éves korába. A könyv 3/4-ig folyamatosan az élete halad előre,láthatjuk miként nő fel, válik egyre idősebbé. Minden életszakasza egyformán izgalmas és unalmas, a belső gondolatmenetei különösen összetettek, így már az elején érezhető volt, ő nem egy átlagos kisfiú. Kezdetektől fogva nagyon intelligens, bár a külső dolgokra kezdetben még persze nem tudott megfelelően reagálni, de ez az idő előrehaladtával egyre jobban kifinomult.
A családja átlagos, a szüleiben nincs semmi különleges vagy nem hétköznapi. Jó család, teli "szeretettel" (igen, direkt tettem idézőjelbe ;) )
Ha részekre kéne osztanom az idősíkját, így nézne ki: óvoda, iskola, gimnázium, egyetem. Mindegyik szakasznak megvannak a maga jellemzői, fontos, meghatározó momentumai.
Az óvodában még igen csak kezdetleges volt minden, nem is történt túl sok dolog, viszont  egy személyt emelnék ki, csoport társát Zolit. Ezek alatt az évek alatt ő volt rá a legnagyobb hatással, és segítette a legtöbbet; talán az első igazi barátjának mondhatnám, de mivel ez az időszak csak pár évig tartott, hamar el kellett válniuk.
Az  általános iskola 6 évig tartott számára, de ez alatt is sok minden történt. Még itt sem volt teljesen tökéletes semmi, az elején stréber lett mint az várható volt, barátai sem voltak, így a sportba temetkezett.
És itt kerül a képbe egy új karakter, aki maradandóan gyakorol nagy hatást az életére, az edzője: Pepe bácsi. Tán nem is olyan látványosan, inkább folyamatosan az évek alatt, de úgy vélem mégis meghatározta.
A gimnáziumban már egyre jobban zajlik az élete, egyre több inger éri, mint ahogy annak lennie kell. Itt is megmutatkozik a sport szerepe, hisz kitűnő tanulmányi eredményein kívül remek sportoló is, és az sem utolsó előny, hogy az izmai is megnőnek tőle, Külseje ellenére a lányokkal még sincs szerencséje. Géza tanácsára megpróbál szexuális tapasztalatot szerezni, ám ez nem megy könnyen. Viszont egy váratlan (és talán különleges) alkalommal minden megváltozik. Attól fogva az élete is másabb lett, sokat foglalkozott a lányokkal és többet járt szórakozni, ugyan belül nem változott fikarcnyit sem. Az első "szerelem" is rátalál egy hosszabb időre, de az egyetem kezdetével ennek is vége szakad. Valamint Gézáról sem feledkezhetünk meg, hiszen ő az, akivel ezek alatt az évek alatt talán a legszorosabb baráti viszonyt alakította ki.
Az egyetem miatt elköltözik, saját lakása lesz, függetlenné válik, már kizárólag a tanulásnak és a sportnak él.

A második szál: Noémi. Az ő története nem nyúlik vissza a régmúltba, egyből a dolgok közepébe vág és egy számára átlagos nappal indít. Ő már egyetemista, éli a saját kis világát. Ennek ellenére még a szüleivel lakik, még ha független is próbál lenni. Folyamatosan csábítja el a férfiakat  különleges "hobbija" miatt, amit szépségének köszönhetően elég könnyedén hajt végre.
A szülei nem olyanok voltak mint Bencének, az anyja érdekes jellem volt, ellenben az apjával szoros kötelék alakult ki. Sokszor az édesanyjával való ellentét miatt konfliktusokba ütközött, de egész ügyesen kiköszörülte a csorbát. Az apján kívül egy barátja volt, Márk, akivel az érdeklődése minden téren hasonló volt. Mindig számíthattak egymásra és sokszor kisegítették egymást.
Jelleme miatt nem alakult ki párkapcsolata egyetlen férfival sem, ellenben sokat utazott és "hobbija" révén járta a világot.
Igen, tudom mire gondoltok.. nem, ő nem egy olyan lány. Igen, a hobbiját is idézőjelbe raktam meg sokat utazott de nem, nem az. Egy sokkal érdekesebb dologról van itt szó, a hobbiját pedig elárulom: a képek. :)

A két szál pedig egy ponton találkozik, az egyetemi éveik kezdetén, ettől fogva pedig egyszerre fut. Eleinte nagyon furcsa dolgok történnek, még egy jósnő is a képbe kerül, majd minden összeáll és egy ideig viszonylag nyugalom van. Ám ekkor jön az áradat, az érzelmek áradata, mellyel egyikük sem tud mit kezdeni. A személyiségük és életfelfogásuk különböző, belül mégis egyformák.
Mindketten álarc mögé bújva élik életüket a társadalom kitaszítottja ként, mégis beilleszkedtek, megfelelve mindenkinek. Senki nem értette meg őket, nem tudtak mit kezdeni velük. De egymásra találtak és az egymásban keltett érzelmeikkel közösen segítettek lebontani a világ és a lelkük közé épített kőfalat.

TETSZETT
Különösen jó volt, hogy a történet hazánkban játszódik, így kicsit közelebb érezhettem magamhoz az egészet. A mellékszereplőket bár nem ismerhettük meg jobban, mégis érdekesek és a lehetőségekhez képest jól kidolgozottak. A két szál is szépen meg van csinálva, egyáltalán nem lehetett belekeveredni, minden tiszta és érthető. Bence sportját is kiemelném, mivel nekem személy szerint közel áll a víz a szívemhez, így még különlegesebbé tette a karakterét. Noémi titka volt a másik, amit nagyon szerettem (na meg persze a vezetékneve). Nem csak a képek, hanem a helyük is. Számomra olyan.. varázslatos volt egy kicsit az egész. Na és a végén amik kiderültek.. :))

NEM TETSZETT
Be kell hogy valljam, ebben a novellában nem volt olyan ami ne tetszett volna.
Azt sajnáltam, hogy Noémi múltjába nem nyerhettünk nagyobb betekintést, valamint a mellékszereplőket sem ismerhettük meg jobban. A fülszövegbe pedig az író helyébe kicsivel hosszabb idézetet tettem volna be. Ezen kívül nem tudok rosszat mondani róla. Talán csak azt, hogy túl rövid volt. :)

AJÁNLANÁM?
Még szép! Hatalmas hatással volt rám ez a történet, rég fogott már meg annyira könyv, hogy egy szuszra végezzem ki. (Természetesen ehhez az is hozzájárult, hogy  nem kellett sok idő az elolvasásához.) Egy nem mindennapi szerelmi történet, ahol talán nem is a szerelem a lényeg, hanem a belső jellemek és az az óriási fejlődés. A vége nem egy szokásos happy and, hanem..áhh. Tudjátok mit? Olvassátok el és megtudjátok! Nem fogtok csalódni, ígérem. ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...