25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
és
ELLAMARA
Április 21.-én szombaton voltam kint a Millenárison, a második könyvfesztiválomon. A történet idén is egy kicsit keszekusza volt, de a vége persze happy end. ;)
Mivel tavaly már részt vettem az eseményen, idén tapasztaltabban kezdtem az előkészületeket. Az előzőről éviről a beszámolómat ITT találjátok. Már Április elején elkapott a hangulat, állandóan erről beszéltem, amit a családom tagjai és a párom egy idő után már csak elengedett a füle mellett - ki érti ezt?
A 21.-e idén ledolgozás volt, ami azt jelentette, hogy nemcsak munkába, hanem iskolába is kellett menni. Korábban arról volt szó, hogy megkapjuk azt a napot, de igazgatónő máshogy döntött. Elméletileg délig bent kellett volna lenni, aztán mindenki mehetett volna haza pihenni. Ezzel csak az volt a baj, hogy ha délben végzek, fél kettő körül tudtunk csak Tatabányára menni busszal és onnan még egy óra Budapest. Ha ez a verzió lett volna, délután 4-nél előbb nem értünk volna oda. Vagy a B-terv: Vasárnap megyünk. Végül is az sem lett volna rossz megoldás, de szombaton sokkal jobb programok voltak. Szerencsére viszonylag hamar megoldódott a kérdés, elmehettem úgy, hogy leigazolják nekem a napot. :)
Programokat nézni csak a hét első felében kezdtem el, buszt pedig előző este kerestünk. Idén is volt olyan drága a párom, hogy eljött velem, így nem kellett egyedül mennem. ^^ Tavaly a programokból szinte semmit nem sikerült megvalósítani, így most nem vállaltam túl magam, 3 dedikálást és 1 előadást találtam, amire el szerettem volna menni. A nap többi részében bolyongás volt a terv, és persze a könyvek beszerzése a listáról. És ebből mi lett végül? Na lássuk!
A nagy nap
Reggel 6-kor keltünk, ugyanis a busz 7:32-kor indult. De az eddigiekhez hasonlóan most is hiába keltem korábban, majdnem lekéstük a buszt. Pedig tényleg igyekeztem hamar felöltözni és összepakolni, de reggeli közben sikeresen elbeszélgettük az időt. Persze a páromnak szinte minden cuccát otthon kellett hagynia, mert hát miért is ne felejtette volna el. :D Reggel meg már nem volt idő átmenni hozzájuk. Szerencsére nem létfontosságú dolgok voltak, meg tudtuk oldani.
9:30-ra be is értünk Tatabányára, majd megvettük a jegyeket és egy fél óra várakozás után már száguldottunk is a cél felé. Olyan kényelmes volt a vonat! *-* Ritkán utazok csak vele, de ez a kedvenc tömegközlekedési eszközöm, úgyhogy ki kell élvezni, na. :D Viszont a vonat késett egy kicsit, és a villamosra is 10 percet kellet várni. Én jellemzően már sík ideg voltam, nem akartam lemaradni az előadásról. A Mammutot meg is kellett kerülnünk, ugyanis a másik oldalon építkeztek. Szinte futva, de 10:15-re beestünk a fesztiválra.
Egyenesen a D épületbe mentünk a Szabó Magda teremhez, ahol már voltak egy páran. Szinte körbe sem mertem nézni, nehogy megint az legyen, mint tavaly. A téma workshop volt könyves bloggereknek a Twister Media jóvoltából, azon belül is a jó könyvkritika megírásáról és a blogger életről folyt a beszélgetés. Magamhoz híven ismét meg sem szólaltam, ilyenkor mindig előtör a félénk visszahúzódó énem. Sok hasznos dolgot megtudtam, és egy kicsit magamban is elkezdtem átértékelni és újragondolni mindent. Mint később kiderült, sok "ismerős" is ott volt a teremben. Két oldalnyi jegyzettel és egy hatalmas mosollyal léptem ki a teremből a végén. :)
Mivel a D épületben kevesebb stand van, így ott kezdtük a körutat. Még a héten vettem észre, hogy a Fumax Kiadónál van lehetőség oda rendelni a könyveket, ami szerintem nagyon jó ötlet tőlük. Én is így tettem, mikor odaértünk, csak a rendelésszámot kellett bemondanom. Magamnak Neal Stephenson – Nicole Galland: A D.O.D.O. felemelkedése és bukását, valamint Sarah Andersen: Macskapásztor c. könyvét vettem. A páromat idés is megajándékoztam egy Assassins Creeddel, méghozzá Matthew J. Kirby-től Az istenek végzetével. Az arcán még mindig fájdalom ült, de már egy kicsit kezdett feldobódni. ^^
Még bóklásztunk ott, majd átsétáltunk a B épületbe. Idén már nagyjából tisztában voltam a felépítésével, céltudatosabban tudtam közlekedni a standok között. Bal oldalt kezdtük, majd így haladtunk végig kígyóvonalban. Itt már szemezgettem a könyvekkel, kezdett kialakulni a fejemben egy lista. A Magvető Kiadónál vettünk 2 kitűzőt, bár reméltem, idén többet tudok majd venni mint tavaly, de csak 3 féle volt, amiből az egyik megvan már nekem.
Mindenképpen szerettem volna valamit a KMK standjánál is beszerezni, a választásom pedig egy zsákbamacskára esett. Nagyon sokat válogattam, mert nem szerettem volna ha ismét olyan könyv lapul benne, ami nem igazán tetszik. A csomag Kody Keplinger: Lying Out Loud – A hazugságháló c. könyvét rejtette, aminek nagyon örültem. Korábban is szemezgettem már vele és a vélemények alapján is jónak ígérkezik. :) A Petőfi Irodalmi Múzeum standjához ismét ellátogattam, és meg is leptem magam egy hátizsákkal.
A B épület után utunk a külső standokhoz vezetett, de először egy kis pihenőt tartottunk közkívánatra. Kerültünk egyet, mire találtunk a fűben egy tökéletes, árnyékos helyet. Ettünk, én pedig kigyönyörködtem magam az addigi szerzeményeimben. Ekkor jelzett a telefonom, hogy @bookofdream üzenetet küldött instagramon. Nemrég csinált egy nyereményjátékot, aminek a sorsolásán csütörtök este kiderült, én nyertem. El sem akartam hinni, általában nincs szerencsém ilyen téren. Ennek köszönhetően választhattam egy könyvet, mely természetesen nem volt a könyvfesztiválon, így a választásom Ernest Cline: Ready Player One-ra esett.A könyvet pedig volt olyan drága és akkor, személyesen adta át egy apró kis meglepivel. Még egyszer nagyon köszönöm!💜 
Utána a Maxim Kiadóhoz mentünk, ahol Szaszkó Gabriella dedikált. Tavaly itt szereztem be az első kötetet Maradj velemet, úgyhogy idén a Beszélj hozzám jött velem haza. :) Ismét bátortalankodtam egy sort mire végre leültem vele szemben. Képzeljétek, emlékezett rám Gabriella! ^^ Legalább is azt mondta, úgy rémlik neki, hogy mi már találkoztunk valamikor. Eredetileg magamnak akartam megvenni, de a párom azt mondta, ha 3-kor elindulunk haza, megveszi nekem. Kihagyhatatlan ajánlat volt. :D Bár így lemaradtam két betervezett dedikálásról, amik 4-kor kezdődtek volna.
Még nagyjából másfél óránk maradt a vonat indulásáig. Bementünk a D épületbe, ahol a Kedvesem leült fentre egy asztalhoz és azt mondta, vigyáz a cuccokra amíg én válogatok. Furcsa volt annyi idő után nehéz szatyrok nélkül mászkálni. :D Újra tettem egy nagy kört a másik épületben, majd megvettem a kiszemelt könyveket. Először a XXI. Század Kiadónál szereztem be Naomi Alderman: A hatalom c. könyvet, majd a General Pressnél Ruth Hogan: Az elveszett tárgyak őrzőjét ami mellé kaptam egy gyönyörű kitűzőt is.
Anyának is vettem egy könyvet az Édesvíz Kiadónál, ezután pedig a Barátnőmnek egy zsákbamacskát a Maxim Kiadó standjánál.
Még a nap elején megajándékozott a párom egy Besteller Box-al, amiben egy cuki zsepi, egy jegyzetfüzet és három könyv: Theresa Révay: A muránói üvegműves lánya, Kolozsi László: A farkas gyomrában és Paul Géraldy: Te meg én lapult.
Meglepő módon sikerült időben visszaérkeznem, és a vonatot sem késtük le. A vonatút is tartogatott meglepetést, ugyanis Tomcsik Nóri ült a mögöttünk lévő ülésen. Napközben kerestem, de nem találtam ezért különösen boldog voltam, hogy tudtunk beszélgetni egy kicsit végre. :) 💜 Sajnos csak Tatabányáig utaztunk együtt, ott elváltak útjaink.
Összességében ismét hatalmas élmény volt, nagyon boldog vagyok, hogy eljuthattam. Rengeteg érdekes dolgot láttam, hallottam, csodaszép könyveket vettem, valamint hasonlóan elvetemült könyvmolyok közt lehettem, mint amilyen én vagyok. Köszönöm mindenkinek, akik még jobbá tették ezt az így is fantasztikus napot! ^^
Aki szintén ott volt, bízom benne, hogy hasonlóan jól érezte magát, aki nem, az pedig ne csüggedjen, jövőre biztosan eljut! :)
Remélem tetszett ez a kis élménybeszámoló, és meghoztam a következő évihez a kedveteket. :)
